Templom

Az Etyeki Római Katolikus Egyházközség és Plébánia működéséről 1723 óta rendelkezünk adatokkal. Ettől az évtől kezdődően vannak anyakönyvi bejegyzések, melyekből kiderül, hogy színtiszta magyar ajkú emberek lakták a falut. A lakosság száma igen csekély lehetett. Az 1750-es és 1830-as évek között három hullámban telepítették be a sváb lakosságot a községbe. A megnövekedett lakosságszámhoz képest az akkori kicsi templom szűknek bizonyult, ezért 1814-ben a mesterségesen feltöltött dombon megkezdődött az új templom építése a helyi lakosok hathatós segítségével. Az építkezés befejezése 1816-ban volt, amikor nagy ünnepségek közepette Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel.

Etyek középkori templomát a XIV. század közepén a község birtokosai, a székesfehérvári káptalan kanonokjai építették. A török uralom alatt és után a templomot átmenetileg a reformátusok használták. 1717-ben a falu új birtokosa, a komáromi jezsuita rend visszaszerzi tőlük és a rend, valamint a veszprémi püspökség költségén restaurálják. A templom és a torony négyszögletes kövekből épült, a szentély felett boltíves, a templomhajó pedig gerendamennyezetes volt. Az oszlopokon nyugvó kórus fából készült, az orgona négyvariánsú volt. A főoltárkép – Jakobey Károly: Szűz Mária látogatása Erzsébetnél – egyike az egyházmegye legszebb oltárképeinek.

A legenda szerint a mennyezeti freskókat a helybeli lakosok által adományozott tyúktojások sárgája segítségével festették. A középső freskó Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázolja, melynek felirata: „Magyarországi Szent Erzsébet, a szegények pártfogója”.

A jezsuita rend felosztása után a templom ismét az újjászervezett székesfehérvári káptalan tulajdonába került. A dombon álló, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt, késő barokk stílusú templom 1814 és 1816 között épült Rieder József tervei alapján. Ekkor már a falut túlnyomórészt német ajkúak lakták. A középtornyos, hosszházas templom egyenes záródású szentéllyel épült. Főoltárán a tabernákulum angyalok XVIII. századból valók. A szentélyt az oltárképpel együtt négy Jakobey olajfestmény díszíti. A mennyezeti freskók és a mellékoltárok olajfestményei az igényességről és a művészi törekvésről árulkodnak. Az itteni szőlősgazdák Szent Orbán-tiszteletét mutatja, hogy a templom mennyezetfestményén, az első csegelyen Szent Orbán pápát ábrázolta a művész, mellette Szent Flórián és Etyek látképe. A templom orgonáját a század elején a Rieger cég építette.

A neobarokk templom 34 méter hosszú, 14 méter széles, a torony magassága 43 méter. A II. világháború alatt – mint a legtöbb templomból – az etyeki toronyból is elvitték a 296 kg-os harangot hadicélokra. Az 1994-es templombúcsú alkalmával új harangot szenteltek, mely főként a Németországba kitelepített Etyekiek adományából készült Gombos Lajos őrbottyáni harangöntő műhelyében. Felirata: „ISTEN NAGYOBB DICSőSÉGÉRE, ÉS SARLÓS BOLDOGASSZONY TISZTELETÉRE HIRDESSE EZ A HARANG A BÉKESSÉGET ISTENNEL ÉS A SZERETETET AZ EMBEREK ÉS A NEMZETEK KÖZÖTT.”

A belső liturgikus tér átalakítására és márvánnyal való burkolására az 1980-as évek közepén kerül sor. Napjainkban Etyek Község lakosságának közel nyolcvan százaléka római katolikus vallású.

Az etyeki hívek minden évben nagy tisztelettel ünneplik az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus Krisztust, ezért Úrnapján (Krisztus Szent Teste és Vére Ünnepén) virágszőnyeget készítenek és abban az Úrmutatóban hordozza körmenetben a pap Krisztus Testét, amely Teller Márton és neje Szeitszam Katalin ajándéka.